Beeeismeret

Manapság, ha az emberek a bárányokra gondolnak, akkor elöttük egy békés, nyájas élőlény képe rajzolódik ki. Ami valóban igaz is, azonban tudni kell, hogy nem volt ez mindig így. Sok bárányharapás szolgál örök emlékül ezeknek az időknek.

Bárány körökben járja egy mondás, egy elgondolás, mely szerint élve a báránybégetés is kacagásnak hangzik.

Legfontosabb dolog az életben az, hogy mindenki megismerje önmagát, tisztába legyen önnön képességével, és megtalálja magában a mit-miért örök kérdéssorra a választ. Ezért ezen az úton járva elég nem törődömnek, önzőnek túnhetnek, mintha minden körülöttük forogna. Az sem kizárt, hogy valójában.

Azonban, ha nem tudja valaki, hogy ő ki is valójában, akkor hogyan tudna bárki, bármi mást elogadni, segítséget nyújtani.

Másik dolog, hogy befogadniu, elfogadni sem tudnak semmit, hiszen nem tudják mire van szükségük egyáltalán, mit akar tőlük a másik, akkor is, ha csak segítő kezet szeretne adni.

Mindenkinek végig kell járni az önismeret rögös útját, de szerntem erről volt már többször is szó, de nem árt az ismétlés, főleg, ha a bárányok hallgatnak, és csak farkasüvöltés hallatszik a távolból.

---

Foto by