Beee away

Bárányok közt járja egy régi mondás, még egy mondás a sok közül, mely szerint igazán jót beszélgetni azzal nehéz, akivel nem értünk egyet, sőt álláspontjaink leginkább szöges ellentétben állnak egymással. Azonban, ha sikerül megtalálni a közös hangot, akkor mindkét fél sokat profitálhat a dologból.

Az is elég tiszta alakot öltött, hogyha valaki rossz, más véleménye van rólunk, vagy a környezetről, vagy a világ bármely dolgával kapcsolatban, akkor az nem jelent megoldást, hogy kizárjuk őket az életünkből.

Bárányok békés szövetsége egytért abban, hogy a fenti lépéssel kis mértékben se lehet javítani a helyzeten, sőt inkább csak destruktív, romboló hatása van. 

Hiszen, ha kizárjuk őket az életünkből,. esélyt sem adunk arra, hogy megismerjenek, mi megismerjük őket, és a közöttünk húzódó lövészárkot betemessük. Ezen felül elutasító viselkedésünk erősítheti a másik gondolatvilágát, előítéletét, hiszen csak elutasítást, ne adja bárány lefarkasozást kap.

Beeeismeret

Manapság, ha az emberek a bárányokra gondolnak, akkor elöttük egy békés, nyájas élőlény képe rajzolódik ki. Ami valóban igaz is, azonban tudni kell, hogy nem volt ez mindig így. Sok bárányharapás szolgál örök emlékül ezeknek az időknek.

Bárány körökben járja egy mondás, egy elgondolás, mely szerint élve a báránybégetés is kacagásnak hangzik.

Legfontosabb dolog az életben az, hogy mindenki megismerje önmagát, tisztába legyen önnön képességével, és megtalálja magában a mit-miért örök kérdéssorra a választ. Ezért ezen az úton járva elég nem törődömnek, önzőnek túnhetnek, mintha minden körülöttük forogna. Az sem kizárt, hogy valójában.

Azonban, ha nem tudja valaki, hogy ő ki is valójában, akkor hogyan tudna bárki, bármi mást elogadni, segítséget nyújtani.

Másik dolog, hogy befogadniu, elfogadni sem tudnak semmit, hiszen nem tudják mire van szükségük egyáltalán, mit akar tőlük a másik, akkor is, ha csak segítő kezet szeretne adni.

Mindenkinek végig kell járni az önismeret rögös útját, de szerntem erről volt már többször is szó, de nem árt az ismétlés, főleg, ha a bárányok hallgatnak, és csak farkasüvöltés hallatszik a távolból.

---

Foto by

Boldog beeekeidő

A glenkilli bárányok mindig is értetlenkedve fogadták azt, hogy más teremtményei ennek a földnek, ahol ők is élnek nem képesek, vagy csak nagyon nehezen, akkor is rövid időre, hogy boldogan élvezzék az életet.

Hosszas beszélgetéseken. és vitákon túl arra a megállpodásra jutottak, hogy a boldogság elérésének egyetlen akadája van, egy szófordulattal élve: maga az ember.

Sok teremtménye ennek a földnek nem megélni, hanem megérteni akarja a boldogság titkát, és fejben akarja az elérni, aminek a valószínűsége elég alacsony, mondhatni nulla. Mindent tudni akar, mi mért és hogy történik.

Ha az adott pillanatban éppen boldog is, és észreveszi magán, elkezdi keresni az okokat, hogy miért történt ez meg. Egészen addig keres-kutat, amíg az érzés elszáll, vagy talál valami okot arra, hogy ne legyen az.

Valamint a gondolatban talált, okkal létező boldogság oka egyszer elmúlik, és akkor okafogyottá válik a boldogság, mint olyan?

Ezzel szemben a bárányok békésen legelnek a mezőn, isznak a folyó vizéből, és hagyják, hogy a boldogság megtalálja őket, és gondolanul, együtt élvezzék a föld nyújtotta örömöket.

Beeegó

Elmondható ezekről a szeretni való állatokról, hogy az aranyosság faktorukon túl elég önfejűek tudnak lenni, ami talán abból is adódik, hogy elég közeli ágon rokonok a kosokkal.

Makacsságuk mellett elég kitartóak is tudnak lenni, és nem hajlandóak elfogadni semmiféle segítséget sem. Hiába minden jó szándék, akarat, és a nyilvánvaló tény, hogy ez így nem fog menni.

Nem hajlandóak, nem tudnak segítséget kérni, de még elfogadni sem.

Sokszor a felajánlott segítséggel se tudunk mit kezdeni. Úgy érezzük megalázó, hogy kevesebbek leszünk tőle.

Ezt a képességet ugyanúgy meg kell tanulni, mint bármi mást az életben. Valószínűleg az egónak nem könnyű meghajolnia, és elfogdni azt, hogy nem képes mindenre egyedül is, hogy segítségre szorul.

Aki annak előtte lebecsmérlően nézett azokra, akik bizonyos helyzetekben egyedül boldogulni képtelenek voltak, lehajtott fejjel sompolyog oda, és teszi meg az első lépést.

Köszönöm!