Akármilyen jó szándék is vezeti a bárányt népe jó útra való térítése során, az ugyanúgy vezethet a farkas szájába is.
Egyrészt, bármilyen szép szavakkal írja le a lelkipásztornak nyírt bárány az igét, bégetése mégsem biztos, hogy érző fülekre talál, hisz egy-egy bégetés más tartalommal bír. Ezzel talán valamennyire összefügg, hogy az közvetíteni kívánt gondolatok nem biztos, hogy egyeznek a fogadó fél gondolatvilágával, s így jó szándékunk verekedésbe torkollhat.
Valamint az önkéntes prófétákból önkényesek lesznek, ha szent szavaikat akkor is le akarják nyomni a bárány torkán, ha nem kíváncsi rá, esetleg más szellemi szinten áll. Szerintem erről a malacok tudnának mit mesélni.
Fontos tudnivaló tanulófélben lévő próféták számára, hogy ha a tanítvány megérik a tanok befogadására, akkor megtalálja a mesterét is. Ehhez kapcsolodóan fontos lecke, hogy nem konkrét útmutatásokat adjunk, hanem, hogy a felmerülő problémák miért jelentkeznek, mit jelentenek, hogyan lehet kezelni.
Az utat nem nekünk kell bejárni, hanem a tanulnivágyónak, illetve az utat nekünk is, de a sajátunkat, és nem másokét.. Hogy is nézne ki, ha a bárány alá oda lenne írva, hogy sasmadár?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése