A boldog bárány évek alatt több alkalommal is felmerült az ötlet, hogy a bárányok az elvégzett munka nyomán fizetséget kapjanak, amiből saját, személyre szabott dolgokhoz juthatnak.
Az eleinte tetszetős dolog viszont mindig egy irányba mutatott a végén. Egy idő után a bárányok már nem fértek be a kis odújukba, mert tele volt mindenféle kacattal.
El kellett dönteni, fontossági sorrendet hozni, hogy mi is az, ami kell, tényleg fontos, és mi az, amire igazából semmi szükség.
A hosszas töprengést, gondolkodást mindig az a konkluzió zárta, hogy igazából nincs is nagyon szükgésük extra dolgokra, hiszen mindent megkapnak a körülvevő világból, világtól.
Ha éhesek ott a fű, a folyók tavak vize finoman csábít a forró napokon, ha fáznak melegíti őket a nap.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése