Habár a bárányok ősi földjén, a legelőn, illetve a karámban nem nagyon találkozni más lényekkel, mint a bárányokkal. Sok idegen nem jár a birtokon, és a bárányok se nagyon utaznak, de egy európai kőrút meg van ígérve.
Ettől függetlenül, mivel nem a középkorban élnek, hiszik, és tudják, hogy léteznek egyéb fajok is a föld kerekén, közeli, távoli vidéken.
Ebben a hitükben alá is támasztja őket néhány világot látott bárány beszámolója. Ünnepnapokon szépen összegyűlnek és néma bégetéssel hallgatják az uti beszámolókatt.
Ugyan teljes valóban, szemtől szemben még nem találkoztak más faj képvieslőjével, csukott szemmel elnézzük, hogy a nyáj terelő kutya nem bárány, de szinte tiszteletbeli, de azt megtanulták, hogy jó, és fontos dolog az, hogy másokkal szemben megértőek, és elfogadóak legyenek. Még abban az esetben is, ha egyszerűen nem értik a másikat, vagy simán bolondnak tartanák szokásai miatt.
A világ nagy, a szokások eltérőek, most mi nevetnénk máson, kocka fordultával pedig mi kerülhetünk a nevetés céltáblájába. Azonban, ha teret adunk az egyéb faj képviselőinek is, befogadjuk, megismerjük őket, akkor egy újabb virág nyílik a kertünkben. Ezen túl pedig könnyebben is tudunk mozogni a világban, egyszerűbben tudjuk venni az akadályokat.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése